Angiografia (érfestés)

Az érfestéses vizsgálatra azért kerül sor, mert kezelőorvosa az ön érrendszerében olyan elváltozást észlelt, amit feltétlen kezelni kell. A vizsgálat során egy jól tapintható ér (általában a lágyékhajlatban lévő) megszúrásával speciális katétert juttatunk abba az érbe, amelyen az elváltozás van. A katéteren keresztül kontrasztanyagot, úgynevezett érfestéket juttatunk az érbe, amely láthatóvá teszi az ereket és az azokon lévő elváltozást, amit röntgensugár segítségével lefényképezünk.

Fontos tudni: az éren keletkezett kis lyuk, amelyet a katéter bevezetésével ejtettünk, csak 24 óra múlva gyógyul be. Ezért a vizsgálat után fekve kell maradni, szúrt végtagját nem szabad behajlítani. Fölkelni leghamarább a vizsgálatot követő nap lehet.

Colonoscopia (vastagbél-tükrözés)

A vizsgálatot ma világszerte – intézményünkben is – endoszkópos módszerrel végzik. Ennek során a végbélnyíláson keresztül vékony, hajlékony eszközt lehet a vastagbél teljes, mintegy 1,5 méteres hosszán végigvezetni. A vizsgálatot megelőzően alapos hashajtás, beöntéses bélmosás szükséges a bél alapos kitisztításához – enélkül a vizsgálat nem végezhető el.

Ezzel a módszerrel pontos képet nyerhetünk a vastagbél nyálkahártyájának állapotáról, esetleges diffúz vagy körülírt elváltozásairól, betegségeiről.
A vizsgálat során mintavételre (biopsziára) is lehetőség van szövettani vizsgálat céljából, a mintákat a kórházban elemzik. Túl a betegség megállapításán, ezzel az eszközzel lehetséges a jóindulatú daganatok (polypok) eltávolítása is.

A vizsgálat közben kellemetlen bélfeszülés, kisebb-nagyobb fájdalom érezhető. Az endoszkópos procedúra előtt számos vizsgálat, beavatkozás történik, hogy a vizsgálattal járó kockázatot a lehető legkisebbre csökkenthessük. A beavatkozás során számíthat a személyzet tapasztalatára, figyelmére, gondosságára, türelmes bánásmódjára.

ERCP (epeút röntgen vizsgálata tükrözéssel)

A vizsgálatot endoszkópos módszerrel végzik: a nyelőcsövön és a gyomron át a patkóbélbe vezetett endoszkópon keresztül vékony csövecskét lehet az előbb említett vezetékekbe juttatni, hogy azokat kontrasztanyaggal tölthessük fel. Ezzel a módszerrel pontos képet nyerhetünk e vezetékek viszonyairól. Felismerhető kövességük, szűkületeik, különböző károsodásaik, bizonyos működési zavaraik is. Túl a baj megállapításán, bizonyos problémák kezelése is megoldható, így például szűkületek esetén mód van a megnyitásra, tágításra; kövesség esetén például az epeúti kövek eltávolítására, illetve bizonyos mintavételekre.

Gastroscopia I.(felső tápcsatorna- tükrözés)

A felső tápcsatornai tükrözés (röviden gasztroszkópia) a jelenleg ismert legkorszerűbb vizsgálati módszer a nyelőcső, gyomor, patkóbél betegségeinek (például gyulladás, fekély, rosszindulatú daganat) kórismézéséhez. A gasztroszkópos vizsgálatot endoszkópos laboratóriumokban, erre specializált, tapasztalt szakemberek végzik.
A vizsgálat során mód van a kóros eltérések sokkal pontosabb megítélésére. A beavatkozás során szövettani mintafelvételre van lehetőség, amely a végleges kórszövettani diagnózis alapfeltétele. Ilyenkor annak tisztázására is lehetőség nyílik, hogy fennáll-e olyan bakteriális fertőzés, amely a fekély kialakulásában szerepet játszhat (helicobacter pylori). A gasztroszkópia további nagy előnye, hogy nemcsak diagnosztikus, hanem további gyógyító tevékenységre is alkalmas (pl.: felső tápcsatornai vérzés csillapítása, polip eltávolítása, lenyelt idegentest kiemelése).

A gasztroszkópia éhgyomorra történik, ezért a beavatkozás napján, a vizsgálat előtt sem szilárd, sem folyékony étel nem fogyasztható. A dohányzás is kerülendő, mert jelentősen növeli a gyomor savelválasztását.
A beavatkozás során, a garat helyi érzéstelenítését követően egy ujjnyi vastag, hajlékony optikai eszközt (a gasztroszkópot) vezetnek le a szájon át a nyelőcsőbe, majd a gyomron keresztül a nyombélbe. A vizsgálat a beteg megfelelő együttműködése mellett csupán néhány percig tart, fájdalommentes, jól tolerálható, de amennyiben a beteg igényli, előzetes nyugtató injekciót is kaphat. A vizsgálattal esetleg együtt járó hányingert mély légzésekkel, sóhajtásokkal lehet leküzdeni. Mivel az eszköz nem a légutakba kerül, ezért zavartalanul fog tudni lélegezni.
A gasztroszkópiát követő egy órán belül nem szabad étkezni, mert a garatérzéstelenítés miatt megnő a félrenyelés veszélye. Egyébként a beteg akadálytalanul folytathatja a napi rutin tevékenységét, munkáját. Ha a beteg nyugtató injekcióban is részesült, a vizsgálat napján gépkocsit nem vezethet a reakcióképesség csökkenése, a reflexek megromlás miatt.

Gastroscopia II. (gyomortükrözés)

A gyomor vizsgálatának ma legkorszerűbb módszere az endoszkópos, régebbi nevén tükrözéses vizsgálat. A köztudatban ezek a vizsgálatok a nagyon kellemetlen, fájdalmas vizsgálatok közé tartoznak, mert korábban merev eszközökkel végezték őket.

Napjainkban azonban korszerű, üvegszál fonatból készült, hajlékony eszközök állnak rendelkezésünkre. Ezekkel a vizsgálat lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és könnyebben elviselhető a beteg számára. Világszerte haszonnal alkalmazott rutin eljárásról van szó, melyet intézményünkben is csaknem húsz éve végzünk már.
A vizsgálat vékony, alig egy centiméter átmérőjű, hajlékony cső gyomorba történő levezetéséből áll. Ezzel lehetőség nyílik a gyomor belsejének részletes, közvetlen megtekintésére. A milliméteresnél kisebb elváltozások is könnyen felismerhetők.

A vizsgálat nemcsak megtekintésből áll, hanem mód van apró minták vételére is szövettani, vagy egyéb vizsgálat céljából.

Gyomor- vagy bélnedvet is nyerhetünk laboratóriumi vizsgálatokra, sőt polypok, kisebb daganatok, lenyelt idegen tárgyak eltávolítására, fekély vagy más betegség talaján fellépett vérzések megszüntetésére is lehetőség van.

A vizsgálat nem fájdalmas, csupán kisebb kellemetlenséggel jár. Időtartama 3-5 perc. A lehetséges kellemetlen következmények a vizsgálat előkészítésekor, kezdetekor vagy a vizsgálat közben fellépő, a betegek érzékenységétől, izgalmi állapotától függően változó mértékű öklendezés vagy köhögés. A garat a vizsgálat után általában 24 órányi időre enyhén fájdalmas, érzékeny maradhat. A vizsgálat közben kisebb gyomortáji feszüléssel járhat az eszközzel bejuttatott kis levegő, amire a látási viszonyok javítása céljából van szükség. A szükséges mintavételek egyáltalán nem okoznak fájdalmat, mert nincs fájdalomérző idegvégződés a gyomor bélésében.

Fentieknél komolyabb komplikáció, szövődmény (jelentős sérülés, vérzés, fertőzés) csak igen ritkán lép fel, intézményünkben példa erre nem volt.

Az ön számára a könnyítést szolgálja, hogy a vizsgálat előtt izomba adott injekcióval csökkentjük a nyálelválasztást és a vegetatív idegrendszer érzékenységét. (Ezt ön szájszáradás formájában érezni is fogja.) Lidokain permetezéssel csökkentjük a garat érzékenységét, csökkentve ezzel az eszköz levezetésekor esetleg jelentkező öklendezést. A garat érzéketlensége miatt a vizsgálat után fél-egy órán belül enni, inni nem tanácsos a félrenyelés veszélye miatt.

A vizsgálat elmaradása esetén panaszainak, tüneteinek oka tisztázatlan maradhat, ami betegségének súlyosbodásához vezethet, rontva esélyét a gyógyulásra. A panaszok okának tisztázatlansága miatt érzett szorongás bizonyosan meghaladja a vizsgálat előtti természetes aggodalmat.

Májbiopsia (máj szövettani vizsgálat)

A máj szövettani vizsgálathoz a máj tűszúrásos mintavételével nyerik a mintát. Ennek során a bőrt és a bőralatti szöveteket injekcióval érzéstelenítik, majd e rétegek vékony tűvel történő átszúrása után mintegy egymilliméteres vastagságú mintavevő tű villámgyors beszúrásával történik a mintavétel. A beavatkozás teljes időtartama néhány perc.

Ha a májban felismert góc, körülírt folyamat tisztázásához szükséges a mintavétel, az általában ultrahang ellenőrzése, irányítása mellett történik.

A vizsgálat során a máj diffúz, vagy gócos elváltozásának pontos természetére kaphatunk választ. Kiderülhet a máj gyulladása, elzsírosodása, más károsodása, szerkezetének megváltozása, jó-, vagy rosszindulatú daganata is.
A vizsgálatkor kisebb, pillanatnyi fájdalmat lehet érezni.