Dunaújváros és környékének súlyponti kórházaként

közel 120 ezer ember egészségéért felelünk. Sokan keresnek fel bennünket a tágabb régióból is, Dunaföldvárról, a Duna túloldaláról, Solt környékéről. Az elmúlt évek fejlesztéseinek, beruházásainak köszönhetően a folyamatos sürgősségi ellátás mellett széles szakmai spektrumban kínálunk gyógyító szolgáltatásokat, rehabilitációs és ápolási lehetőségeket betegeinknek.


Főoldal


Epilepszia: gyógyítható, panaszmentessé tehető PDF Nyomtatás Email

 

 

Súlyos társadalmi előítélettel kell megküzdeniük az epilepsziásoknak, mivel az emberek többségének nincs megfelelő információja a betegségről. Az epilepszia világnapján igyekszünk rést ütni az előítélet falán, és bemutatjuk a Szent Pantaleon Kórház szakrendelésének tevékenységét.

 

Az epilepszia az egyik leggyakoribb krónikus idegrendszeri betegség, s lényegében az agykérgi idegsejtek rövid ideig tartó kóros aktivitásának megnyilvánulása a szervezet állapotváltozásában: az izgalmi és gátló folyamatok egyensúlya felbomlik, és izgalmi túlsúly keletkezik. Attól függően, hogy melyik agyi területen alakul ki ez a kóros működés, különféle tünetek jelennek meg. (A köztudatban leginkább ismert jelenség a tipikus rángógörcs, amely például felnőttkorban nem is a leggyakoribb rohamforma.) Ha ezek az adott betegre jellemző rohamok azután bizonyos biológiai “vezérlés” következtében ismételten fellépnek, akkor beszélhetünk már epilepszia betegségről.

Az epilepsziás betegséget már az ókori orvosok is ismerték. Innen származik az egyik elnevezése is, miszerint szent betegség (morbus sacer). A magyar nyelvnek is megvannak a régmúltra visszanyúló elnevezései, mint például rájött a nyavalyatörés, szívfogás, szívbaj, nehézkór, sülykór, frász.

A betegség előfordulása a gyermekpopulációban egy százalék, a felnőtteknél fél százalék.  Magyarországon mintegy hatvanezer ember szenved ebben a betegségben, közülük mintegy húszezer gyermek. Teljesen más a gyerekkori és a felnőttkori epilepszia, külön szakosodott orvosok kezelik a gyermekkori epilepsziát, Dunaújvárosban a II. számú rendelőintézetben, a felnőtteket a kórház epilepszia szakrendelésén.

 Görcskészsége mindenkinek van 

Egy epilepsziás roham nem jelenti azt, hogy valaki epilepsziás. Görcskészsége mindenkinek van, különböző mértékben, de ez még nem betegség. Van, akinél találtak olyan EEG elváltozást (az EEG agy elektromos tevékenységét vizsgálata), amely a típusos epilepsziás megbetegedés kísérője, ugyanakkor a páciensnek soha életében nem alakult ki rohama. Szinte bármelyik agyi betegség indulhat epilepsziás rohammal.

Az epilepszia típusa is számtalan, sőt egyes típusok keverten is előfordulhatnak, egymásba átmehetnek. Általában, drasztikusan leegyszerűsítve, nagy és kis rohamokról beszélünk.

Maga a "roham" szó is jelzi, hogy hirtelen, teljesen váratlanul kapja el a rosszullét a pácienst. A nagy rohamnál eszméletvesztés, az izmok megfeszülése, rángása vagy teljes tónustalanság lép fel. A beteg összeesik, a látvány megrázó. Általában spontán oldódik, és gyakran alvás követi. A kis rohamoknál más a helyzet. Ilyenkor nincs teljes eszméletvesztés, összeesés, csak pillanatnyi megakadás; kihagyás. Sokszor észre sem vehető a rosszullét.

 Okok, vizsgálatok 

Fiatal felnőttkorban baleset (vérzést, zúzódást követően közvetlenül, később a hegesedés miatt), túlzott mértékű alkoholfogyasztás, drogok, daganatok válthatják ki. Később főként anyagcserezavarok (cukorháztartási zavarok, só-víz háztartás felborulása), daganatok, alkoholfogyasztás, agyi keringészavarok, balesetek következtében léphet fel. Hatvanöt éves kor felett ugyancsak daganatok, agyi keringészavarok, agyi elfajulással járó betegségek okozzák az epilepsziát.

Az epilepsziás rosszullétek lezajlására a betegek általában nem emlékeznek pontosan, ezért nagyon fontos a környezet, hozzátartozók által adott beszámoló. A kezelés szempontjából nagyon fontos az epilepsziás roham típusának meghatározása, okának felderítése.

Általában képalkotó vizsgálattal (CT, MRI) keresik az agy azon szerkezeti elváltozásait, melyek görcsrohamot provokálhatnak. E vizsgálatok kimutatják a tüneti epilepszia hátterében lévő baleseti, vérkeringési károsodást, esetlegesen daganatot vagy agyi áttétet. Az agyi elektromos tevékenységet regisztráló vizsgálat (EEG) sok fontos információt nyújt a roham jellegére vonatkozóan a rohamok alatt és rohammentes állapotban egyaránt.

A kivizsgálás célja a roham okának pontos felderítése, majd ezen esetekben az ok kezelésével a rohamok megszüntetése. Fontos továbbá az ismeretlen eredetű epilepsziák pontos tipizálása, mivel a kezelés típusonként eltérő.

 Epilepszia szakrendelés 

A Szent Pantaleon Kórház neurológiai osztályához tartozó epilepszia szakrendelés feladata az epilepsziás betegek diagnosztizálása, kivizsgálása, a terápia elindítása, a terápia hatásosságának ellenőrzése félévenkénti kontrollvizsgálaton, komplex vizsgálattal. A régebbi gyógyszerek enziminduktorok, a máj anyagcseréjét zavarják, ezért kell az általános laborvizsgálat. Sokféle gyógyszer áll az orvosok rendelkezésére, az új gyógyszer beállítása is időt igényel. A szakrendelést szerdánként bejelentkezés alapján kereshetik fel a betegek, de az időközben jelentkező probléma esetén előzetes egyeztetés nélkül is fogadják őket.

A gyógyszerrel nem kezelhető betegeket a szakrendelésről epilepsziacentrumba irányítják – Magyarországon három városban működik: Budapest, Pécs, Debrecen –, ahol speciális vizsgálatokkal határolják be, hol van az epilepsziát okozó góc, s amennyiben lehetséges, műtéti eltávolítását is elvégzik.

 

Fegyelmezett, szigorú együttműködést igényel beteg és orvos között az epilepszia terápiája. A fiatalabbak nehezebben fogadják el a betegség tényét, nem szedik a gyógyszereket, néhány rohamon átesnek, mire tudatosul bennük a betegségük. Az epilepsziában szenvedők sokszor nem a rohamtól, hanem annak tudatától félnek.

 

Az alkoholfogyasztás veszélyes, balesetet, fejsérülést szenvedhet a beteg, rontja a helyzetet. (Amennyire veszélyes az alkohol, annyira veszélyes hirtelen megvonása is.) Az alkohol affinitása nagyobb az idegsejthez, mint a gyógyszeré, így a gyógyszer nem tudja kifejteni hatását, szinte felesleges szedni italozás mellett.

 Előítéletek, félelem 

Az epilepsziát súlyos társadalmi előítéletek övezik, amelynek hátterében főként az információhiány áll, ezért nehéz az epilepsziával küzdők élete, félnek tőlük a munkahelyen, mert balesetet szenvedhetnek vagy okozhatnak. A pályaválasztásban korlátozottak, ám sok felesleges kizáró tényező is van, ugyanis a jól beállított gyógyszerezésű beteg alkalmas sokféle munkára. A szakrendelésen találkoztak olyannak, akit nem akartak raktári munkára sem alkalmazni. Bizonyos dolgok valóban tilosak: például az éjszakai munka. A közvélemény jobban fél, mint amennyire az indokolt, egy beteg ugyanis abszolút hasznos tagja lehet a társadalomnak, ha betartja az előírásokat. Amennyiben a rosszullétek nem jelentenek veszélyt a beteg és a környezete számára (például, nem járnak tudatzavarral, vagy kizárólag alvás alatt lépnek fel stb.), és a betegek pontosan betartják a kezelési utasításokat, a kezelőorvossal való együttműködésük megfelelő, egyes speciális foglalkozásokat kivéve az epilepsziás egyének gyakorlatilag minden szakmában biztonságosan és eredményesen dolgozhatnak.  A tapasztalatok szerint az átlagosnál jobb munkaerők is, mivel jobban megbecsülik a nehezen megszerzett munkahelyüket.

A betegek háromnegyed része teljesen ép szellemi képességekkel rendelkezik. A maradék negyed részük fogyatékossága sem az epilepszia rovására írható, hanem az alapbetegségből adódik, melynek egyik tüneteként jelentkezik az epilepszia is. A betegség hetven százaléka felnőtt korra teljesen gyógyítható, a többi részben gyógyszerek mellett válik panaszmentessé, s csak igen kis százalék az a típusú, amelyeket nem tudnak befolyásolni gyógyszerekkel sem.

 

 
 

 




Szent Pantaleon Kórház - Rendelőintézet Dunaújváros
2400 Dunaújváros, Korányi Sándor utca 4-6. Telefon: 25/ 550-550, Fax: 25/ 413-640


© 2007 Szent Pantaleon Kht.
- Impresszum -