Negyedére csökkent az elvándorló betegek aránya öt év alatt a betegellátásban, míg a külső területekről jelentkezők száma jelentősen megnőtt. A pozitív változást mutató migrációs adatokat dr. Gyöngyösi Pál orvos-igazgató elemezte az OEP adatbázisa alapján.

A szakmai fejlesztési tervek, a kórházi stratégiájának minél objektívebb alapokra épített kidolgozásában alapvető fontosságú a betegmigráció vizsgálata, amely azt is megmutatja, mennyire elfogadott a betegek körében az egészségügyi szolgáltató. Éppen ezért rendszeresen meg kell vizsgálni, hogyan alakul az elvándorlás szakmánként, illetve betegségcsoportonként. A migrációs adatok vizsgálatának alapja az OEP adatbázisa volt, az adatokat Tomjanovich Géza, az ABACOM Kft. vezetője által az országos adatokból készített előzetes leválogatásra támaszkodva elemezte dr. Gyöngyösi Pál orvos-igazgató. Hasonló felmérés legutóbb a 2003-as évről készült.  

Lábával szavaz a beteg 
A dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház területi ellátási kötelezettség mellett működik. A körzethez tartozó települések lakói elsődlegesen a dunaújvárosi kórházat választhatják, ám lehetőségük van saját elhatározásuk alapján az ország bármely kórházát, szakrendelését felkeresni. Ez a döntés részben a beteget további kezelésre utaló háziorvos javaslatától, részben a beteg korábbi tapasztalatain, információin, a kórházról kialakult képen múlik. A „lábával szavazó” betegek száma minden más felmérésnél pontosabb adatokat nyújt a kórház elfogadottságáról. Létezik és elfogadható a migráció egy átlagos szintje azokban a szakmákban, amelyekben helyileg nincs szakellátás, illetve a progresszivitási szintnek megfelelő ellátás – ilyenkor a kórházból utalják tovább a beteget.  Elkerülhetetlen a közlekedési adottságok figyelembe vétele, ugyanis az ellátási terület peremeiről az oda közelebb eső kórházakat szívesebben keresik fel a betegek. Az is nyilvánvaló, hogy egyes sürgősségi kórképek esetén a beteg abba az intézménybe kerül, amelynek környezetében éppen a megbetegedés, baleset idején tartózkodik.  

Segítene a keresztfinanszírozás 
A migráció persze fordított irányban is működik. Hagyományosan sok beteg keresi fel a kórházat Tolna megye északi részéről, illetve a Duna híd átadása óta a túlparti településekről. Több osztály híre speciálisan is vonzza a területen kívüli betegeket. Sajnos, ennek a kedvező migrációnak bizonyos határt szab a teljesítmény-volumenkorlát (tvk) intézménye, hiszen külső betegeket csak az ellátás finanszírozásának biztosításáig tudnak fogadni. Az egészségbiztosítás finanszírozásának átalakításáról napvilágot látott elképzelések között szerepel többek között, hogy az ellátási területre megadott tvk-ból keresztfinanszíroznák a más intézményben ellátott betegeket. (Ez a megoldás az Irányított Betegellátási Modell elszámolási rendszeréhez hasonlítana.) Az időközben nyilvánosságra hozott új finanszírozási rendszer ennél kedvezőtlenebb elképzelést tartalmaz: az elmúlt évi teljesítmény 70 százaléka feletti országosan lebegtetett finanszírozásról van szó. Ez az intézmények közötti teljesítmény (kódolási) verseny újraéledését fogja várhatóan eredményezni. A potenciális betegkör, az igényekhez igazodó fejlesztési területek megtalálása azonban mindenképpen fontos stratégiai feladat. 

Migrációs mutatók 
A kórház rendelkezésére bocsátott anyag 2003-tól a 2008-as év első 8 hónapjval bezáróan tartalmazza az adatokat. A feldolgozás során vizsgálták az egyes osztályok betegforgalmát: a területről és azon kívülről érkezettek arányát. Azt is vizsgálták, hogy a kórházhoz tartozó településekről hány beteg kezeltette magát más intézményekben, illetve a dunaújvárosi kórházban, de szakmailag más osztályon. (Ez utóbbi teljesítmény intézményi szinten nem veszett el, de a belső munkamegosztás szempontjából értékelendő adat.) Megvizsgálták, hogy mely intézmények „viszik el” a legtöbb beteget, s azt is, hogy a HBCS-t hogyan érinti az elvándorlás.A 2007-es adatok azt mutatják, hogy jelentős arányban, a teljes kezelt beteglétszám 15,2 százalékában láttak el területen kívülről érkezett betegeket. Mivel 2008-ban sem a beutalási szabályozás nem változott, sem újabb közlekedési fejlesztések nem valósultak meg, joggal feltételezhető, hogy ez az arány 2008-ban is hasonló értéket mutat. Meg kellett vizsgálni, hogy a közel 4000 beteg, aki területi kórháza helyett a dunaújvárosit választotta, több vagy kevesebb, mint az elvándoroltak száma. Az elszámolt HBCS aránya szerint a fekvőbeteg-ellátási teljesítmény 23,5 százaléka származik területen kívülről felvett betegek után. Jól látható, hogy ez az arány magasabb, mint a létszám szerinti érték, ami arra utal, hogy az átlagosnál súlyosabb, magasabb Case-Mix (CM) indexű betegségekkel fordultak a helyi kórházhoz a területen kívüli betegek. Az adatok tükrében 2008-ban mindössze 10 százaléknyi az elvándorlás miatt elveszett teljesítmény aránya. Kiemelkedően jó értéket mutat, tehát minimális az elvándorlás az infektológia, a neurológia és a pszichiátria tekintetében, és gyakorlatilag nem mérhető az elvándorlás a gyermekosztály, a nephrológia és a kardiológia területén. Bár szakmailag érthető, de magasnak mutatkozik a kis ágyszámú részlegek elvándorlási aránya: az ötágyas ortopédia és a tízágyas érsebészet méretéből adódóan sem tudja ellátni a terület valamennyi betegét. Ezek az adatok a területek fejlesztésének indokoltságát mutatják. A szakmák sajátosságára utal, hogy az intenzív ellátáshoz és a traumatológiához sorolt betegeket átlagnál magasabb arányban kezelik más intézetben. Ez részben a megbetegedés helyszínétől függ, illetve a HBCS-ben mért eltérés a progresszív ellátás miatt magasabb szintre utalt, magas CM értékű esetekből adódik.A szülészet-nőgyógyászathoz tartozó betegségek esetében az elvándorlási arány több mint kétszerese az intézményi értéknek. Különösen figyelemre méltó, hogy a szülések tekintetében is magas az elvándorlás.  Kétségtelen ugyanakkor, hogy öt évvel korában ez az arány a jelenleginél is magasabb volt (nem műtétes szülés esetén 42,14 százalék), így e területen is összességében javulás mutatkozik.   

Milyen külső intézményeket választanak a betegek? 
A kérdést vizsgálva, kiderül, hogy legnagyobb arányban a SOTE klinikáit keresik fel, aminek részben oka a progresszív ellátás miatti természetes továbbküldés, másrészt – különösen Ercsi környékéről – a közlekedési adottságokban keresendő. Ercsinél még egy szempont is felmerül: a település rendelőintézetében döntően Budapestről kijáró orvosok rendelnek, akik betegeiket elsődlegesen saját intézményeik felé irányítják. Másik nagy „rivális” intézmény a Szent György Kórház, amely mint megyei progresszív ellátást nyújtó gyógyintézet jelentős elszívó hatással bír. Érdekes a harmadik, beteget vonzó intézmény, az Országos Onkológiai Intézet spektruma. A várakozástól eltérően nemcsak a daganatos betegségek, hanem nőgyógyászati és sebészeti műtétek miatt választották ezt a kórházat a terület elvándorolt betegei. 

Rejtett potenciálok 
A 2003-as adatokat nézve mára jelentős eredményeket sikerült elérni, hiszen  25 százalékkal nőtt a körzeten kívülről érkező betegek száma, miközben a korábbi negyedére csökkent az elvándoroltak aránya. A szakterületek közül a szülészet-nőgyógyászat, a szemészet és az ortopédia rejthet nagyobb potenciált az elvándorolt betegek visszahódításában, amennyiben a tvk ezt lehetővé és elszámolhatóvá teszi. Új szakterületek bevezetése is napirenden van: idegsebészeti műtétek, mozgásszervi és gerincbetegek számára nappali kórházi ellátás indítása, specializált stroke részleg nyitása szerepel a közeljövő elképzelései között. Nem OEP-finanszírozott tevékenységként a kórház a plasztikai sebészeti beavatkozások számának emelését is tervezi.