A névadó előtti tisztelgéssel ünnepelt a kórház, amelynek öt dolgozója, dr. Sipos Edith, dr. Máté Ágnes, Németh Józsefné, Zayzon Nándorné és Schrammerné Gál Zita  Szent Pantaelon Emlékérmet vehetett át kiemelkedő szakmai munkásságáért. Az intézmény az egyre nehezebb finanszírozási körülmények között is áldoz a fejlesztésekre, munkatársainak köszönhetően pedig a gyógyítás, ápolás színvonala tovább javul.

A kórház névadójára, a szegényeket gyógyító, áldozatkész Szent Pantaleonra emlékeztek az egészségügyi szolgáltató dolgozói május 20-án az intézmény aulájában. Az ünnepségen elsőként Semegi Zoltán adott elő megzenésített József Attila verseket gitáron, majd dr. Máté-Kasza László ügyvezető főigazgató-főorvos köszöntötte a vendégeket, köztük a város polgármesterét, dr. Kálmán Andrást, humán alpolgármesterét, Cserna Gábort és gazdasági alpolgármesterét, Pintér Attilát, majd a kórház dolgozóit és Tirczka Tamás nyugdíjas orvost, akit a közelmúltban választottak Dunaújváros Díszpolgárává.

 Több feladat  kevesebb pénzből 

Az elmúlt időszak értékelésével folytatta ünnepi beszédét, megállapítva, hogy nem volt eseménytelen, hiszen a gyógyítás feltételeinek biztosítása egyre nagyobb kihívást jelent a kórházak és az egészségügyben dolgozók számára. Az intézményeket a volumenkorlát, a súlyponti besorolás, a likviditási gondok, a lakosságot a várólista, a vizitdíj és napidíjfizetés, az OEP-et a pénztártörvény változása, az ÁNTSZ-t pedig a regionális átszervezés érintette leginkább. Népszavazást is tartottak, szakminiszterek váltották egymást. A Szent Pantaleon Kórház a meglehetősen nyugtalan időszak dacára biztosítani tudta a betegek gyógyításának, az ápolás komfortfokozatának és a szakmai ellátás színvonalának emelését, köszönhetően a kényszerű létszámleépítés miatt túlterhelt dolgozók helytállásának.

– Az ellátórendszer reformja érzékenyen érintette az intézményeket, köztük a megyei szakellátás harminc százalékát biztosító kórházunkat is. Feladataink a diabetológia, az infektológia és a nefrológia vonatkozásában kibővültek, ezzel szemben aránytalanul csökkent a teljesítményvolumen-korlátunk. 2005-ben még átlag havi 2370 súlyszámot, 2008-ban, már csak 1670 súlyszámot finanszíroznak. A TVK önmagában havi 30 millió forinttal csökkentette bevételeinket és ezen túlmenően a degresszió alkalmazásának eltörlésével a többletteljesítményre épített bevételnövelés lehetősége is megszűnt. Szintén megszűnt ez évben a kiegészítő finanszírozás, mely tavaly 344 millió forint többletforrást eredményezett. Az eltörölt vizitdíj-napidíj évi 120 millió forinttal csökkenti tervezett bevételeinket. Nem tudjuk miért, de gazdasági társaságként nem juthatunk hozzá a 13. havi illetmény és a béremelés központi forrásaihoz. A közhasznú társaságokat néhány pályázati lehetőségből is kizárták. Példa erre a HEFOP Munkahelyi képzések támogatási programja, melyre kis-, közép- és nagyvállalkozások nyújthatnak be pályázatot, de kht-k nem. A HBCS díj és a német pont forint értéke egyelőre nem változott, az élelmezési norma emeléséhez biztosított fix összegű díjazás pedig bekerült az intézményi TVK-ba. A KSH egészségügyre megállapított inflációs rátáját nem követi a finanszírozás – utalt a pénzügyi oldal drasztikus változásaira.

Az intézmény menedzsmentje 2007-ben újabb takarékossági intézkedéseket volt kénytelen végrehajtani – amelynek része volt a kényszerű létszámleépítés is –, hogy közel 200 millió forinttal mérsékelni tudják az eladósodás mértékét.

A főigazgató a tavalyi ünnepségen még örömmel nyugtázta, hogy a dolgozói kollektíva és a menedzsment munkájának köszönhetően az elmúlt 10 év legkedvezőbb likviditását érte el az egészségügyi szolgáltató, amelynek számlaállománya 250 millió forint volt.  Ez a havi átlagfinanszírozás 60 százalékát tette ki (összehasonlításként: 1998-ban ugyancsak ennyi volt a tartozás, de ez akkor a havi finanszírozás kétszerese volt).

Újabb átvilágítás, rendszerszintű problémák 

Az elmúlt évben már szigorú takarékosság, optimális kapacitás kihasználtság és létszámleépítés mellett sem lehetett kompenzálni a finanszírozáscsökkenés hatását. Rendszerszintű problémáról van szó a főigazgató szerint, álláspontját alátámasztja, hogy napjainkra a hazai kórházak adósságállománya becslések szerint 80-100 milliárd forintra emelkedett.  Nyilván ezzel is összefüggésben van – vonta le a következtetést –, hogy Dunaújváros Közgyűlése jóváhagyta a Szent Pantaleon Kórház újabb átvilágítását.

A közgyűlés korábban már elfogadta, a menedzsment által kidolgozott stratégiát, de a külső szakértői elemzést az intézményben is indokoltnak tartják, figyelembe véve az egészségügyben bekövetkezett masszív változásokat. A munkát segíteni fogják, tette hozzá dr. Máté-Kasza László azzal, hogy a túlzott takarékossági intézkedések szakmai elveket sérthetnek, és bizonyos határon túl nem vállalhatók fel. Az amortizációs és felújítási költségek nagyobb részben továbbra is az intézményt terhelik majd, hiszen a szakmai minimumfeltételekre vonatkozó előírások és az ÁNTSZ határozatok azonnali intézkedéseket követelnek, ellenkező esetben működési engedély kerülhet veszélybe.

A dolgozói létszámot és az ágyszámot a működőképesség határáig csökkentették, a kubatúra alapterületének optimalizálását pedig az I. Rendelőintézetből történő kiköltözéssel szeretnék lezárni. A menedzsmenti intézkedések ezen túlmenően azonban már limitáltak, további stratégiai döntéseket csak a tulajdonos hozhat – szögezte le a főigazgató, aki úgy vélte, hogy véleményükkel megegyező állásfoglalás születik, hiszen a kapacitások ésszerűtlen csökkentése, a drasztikus leépítés nem jelent jó megoldást. A fejlődés, a regionális pozíció erősítése, az „előre menekülés” a helyes irány, hiszen a súlyponti besorolás és a vonzáskörzet kibővítése iránti igény erősíti a kórház szerepkörét. A likviditási gondokra azonban érdemi megoldást csak a kormányzati intézkedések jelenthetnek.

Míg az intézmény maga is keresi a konszolidáció további lehetőségeit, fokozottan számít a tulajdonos önkormányzat támogatására, hiszen a törvényben előírt szakellátási kötelezettség tulajdonosi felelősség. Nagy előrelépésnek tekintené az intézmény vezetése, ha az önkormányzati támogatás növekedne, és mértéke tervezhetővé válna az intézményi költségvetésben. Újból és újból szorgalmazza a főigazgató, hogy a megyei feladatot ellátó kórház fejlesztéseihez a megye és a környező önkormányzatok is járuljanak hozzá. Önmagában a helyi önkormányzat ugyanis nem viselheti a régiókon átnyúló szakellátást biztosító intézmény működtetésének felelősségét. A Kórház nem csupán a városi igényeket, hanem a vonzáskörzet kibővülése után közel 140 ezer ember ellátását fogja biztosítani.

 Fejlesztések, felújítások, minőségirányítás 

Az intézmény a szűkös anyagi lehetőségek ellenére is jelentős terheket vállalt a műszerbeszerzésekben, felújításokban, miközben maradéktalanul visszafizette a tartozás-átvállalásra felvett 300 millió forintos hitelét. 

A sürgősségi betegellátó osztály indítása után sor került az intenzív osztály teljes körű rekonstrukciójára. A belgyógyászaton új kardiológiai-intenzív részleget alakítottak ki és két szárny felújítása is megtörtént. Megújult a kórház parkja, rendbe tették a támfalat és sétálójárda épül a betegeknek. Új központi röntgen készülék, 4D ultrahang, endoszkópos berendezések, betegágyak, matracok, betegszállító eszközök szerepelnek a beszerzések között. Egyre többször az osztályok saját alapítványai fedezik a fejlesztések költségét. Jó példaként említette erre a fül-orr-gégészet, az ideggyógyászat és az intenzív osztály felújításokhoz és a műszerbeszerzésekhez nyújtott támogatását, amit meg is köszönt.

A fokozódó leterheltség ellenére auditált, teljes körű integrált minőségirányítási rendszert vezettek be tavaly. A minőségpolitikai filozófia alapelve a minőségkultúra állandó fejlesztése és a minőség iránti elkötelezettség formálása. Ez ugyanis alapfeltétele a korszerű, magas színvonalú betegellátásnak és a hatékony működés megvalósításának.

Kiemelten fontosnak tartotta, hogy az intézmény eredményesen szerepeljen az EU-s forrásokra épülő pályázatokon. A halaszthatatlan kórházi többmilliárdos nagyrekonstrukcióhoz és a piaci pozíció megtartásához szükséges fejlesztésekhez csak így nyerhetnek forrásokat. Siker esetén az önkormányzat mentesülne az értéknövelő beruházások költségeitől.

Az intézmény az elmúlt évben is teljesítette küldetését. Megfelelt a tulajdonos és a lakosság elvárásainak. A szükséges tárgyi és orvos-technológiai háttér adott, a személyi feltételek egyre nehezebben, de megteremthetők. A megfelelő kubatúra is biztosítva van, a szaktudás pedig egyértelműen rendelkezésre áll. A kórház kollektívája a jövőben is mindent megtesz azért, hogy betegei korszerű, szakmailag korrekt ellátásban részesüljenek. Minden optimizmus ellenére azonban úgy vélte, hogy a tvk fennmaradása esetén az ellátás minőségének megtartása, a területi szakellátáshoz való hozzáférés bizonytalanná válik. A vonzáskörzet kibővítéséhez a tvk emelése feltétlenül fontos, de az ehhez szükséges döntés meghaladja az intézmény kompetenciáját. 

 Köszöntötték dr. Tirczka Tamást is 

– Miközben megköszönöm dolgozóink elmúlt évi munkáját és pácienseink irántunk tanúsított bizalmát, azt kérem munkatársaimtól, hogy a jövőben is tegyünk meg mindent betegeink mielőbbi gyógyulásáért. A szakmaiság és a gazdálkodás felelősségének szem előtt tartása mellett megvalósíthatjuk stratégiai elképzeléseinket. Ehhez a kollektíva bizalmon alapuló egységére, odaadó munkára és kellő elhivatottságra lesz szükség – fogalmazta meg a jövőre is vonatkozó iránymutatást. 

Külön köszöntötte dr. Tirczka Tamás doktor urat, aki 1952-től kezdődően alázattal és becsülettel végezte felelősségteljes munkáját. Ifjú orvosként a főigazgatónak volt szerencséje vele együtt dolgozni a Körzeti Ügyleti szolgálatban, és itt megismerhette példás önzetlenségét és szakmai elhivatottságát. Örömmel értesült arról, hogy magas városi kitüntetésben részesült, és gratulált Tirczka doktor úrnak és Szent Pantaleon Emlékéremmel jutalmazott kórházi munkatársaimnak. 

 A dolgozók komoly értéket képviselnek 

„Örök optimistaként, és olyan emberként, aki hisz a befektetett erőfeszítések megtérülésében, azt gondolom, van kiút” – kezdte ünnepi beszédét dr. Mészáros Lajos stratégiai igazgató.

– Mindannyian tudjuk, hogy a mostani, külső feltételek által meghatározott gazdaságilag rossz perióduson keresztül kell mennünk, nem pedig toporognunk, vagy visszafordulnunk. A gazdasági, likviditási feltételek ugyan meghatározóak, de ne felejtsük el, hogy vannak olyan értékes erőforrásaink, mint a jól képzett, munkájuk és intézményünk iránt elkötelezett orvosaink, szakdolgozóink, munkatársaink. Tudjuk, hogy önök komoly értéket képviselnek! Vagy említhetném más kórházakéhoz képest kiemelkedően esztétikus, komfortos és tiszta osztályainkat, rendelőinket, kiszolgáló egységeinket, parkjainkat. Nincs szégyenkezni valónk felszereltségünk, műszerezettségünk tekintetében sem. Javult a megítélésünk betegeink, a szolgáltatásainkat igénybevevők részéről. Csökkent a területünkről más intézményeket felkeresők aránya és a betegpanaszok száma. Van még javítanivalónk a betegközpontúság és a piaci jellegű szolgáltatás-szemlélet tekintetében, de a tendencia jó – szögezte le.

A beszállítók felé körülbelül két havi működési költségnek megfelelő tartozása van a kórház kht.-nak, ez a finanszírozáscsökkenés, valamint a válaszként adott belső takarékossági és racionalizálási intézkedések eredőjeképpen alakult ki. Ezzel még mindig a viszonylag kevéssé eladósodott, a lehetőségekhez képest jól gazdálkodó kórházak között áll a dunaújvárosi. Köztudott, hogy három havi késéssel kapja meg az OEP-járandóságot a kórház.

 Meghatározó, súlyponti intézményként a jövőben is 

A kivezető útnak az előre menekülést tekinti a stratégiai igazgató, aki szerint ehhez rendelkezésükre áll egy iránytű, amelyet stratégiának hívnak. Van küldetése és jövőképe az intézménynek, amely az ellátási terület meghatározó intézménye kíván maradni, jó minőségű szolgáltatást kíván nyújtani, hatékonyan akar gazdálkodni. Dolgozói számára stabil munkahelyet, az egyéni boldogulás- és önmegvalósítás lehetőségét szeretné biztosítani. Betegei és tulajdonosa megelégedését tartja irányadó célnak. 

A stratégiaalkotáshoz nagy segítség, hogy tudjuk, melyek azok a makroszintű, országos tendenciák, amelyek kényszerpályát jelentenek a magyar egészségügyi rendszer számára. Egy kényszerpályát is többféle módon, más-más filozófiával és prioritásokkal lehet bejárni, legyen az kék, vörös vagy narancssárga színezetű, hiszen ezektől függetlenül van néhány objektív tendencia: a fekvőbeteg-ellátás felől a járóbeteg- és egynapos sebészeti ellátások felé helyeződik a hangsúly, az aktív ellátások felől a krónikus irányba, a szakellátás felől az alapellátás felé. Fokozódik a minőség és az átláthatóság iránti igény, a betegközpontú, partneri viszony igénye a szolgáltatásban, a területi, minőségi és hozzáférési különbségek mérséklésének igénye. Várható keresletként kell számontartani a fizetős ellátások és extra szolgáltatások igényét. Ezzel együtt a hozzáférés gyorsasága tervezett ellátások esetében csökkenhet.

Makroszintű gazdasági cél a költséghatékony egészségügyi rendszer működtetése, ehhez elengedhetetlen, hogy racionális, közgazdasági szemlélet is teret nyerjen a korábbi, kizárólag orvosszakmai szemlélet mellett.

Ezek alapján kellett kidolgozni az alkalmazkodás és a haladás technikáit. Ha a céljaik érdekében egy irányba tudják mozgósítani meglévő erőforrásaikat, akkor van esélyük a túlélésre, minőségi fejlődésre.

Szent Pantaleon Emlékéremesek

Dr. Gyöngyösi Pál orvos-igazgató méltatta azoknak a munkatársaknak a tevékenységét, akik kiemelkedő szakmai munkájukkal, tudásukkal hozzájárultak az intézmény sikereihez, és idén Szent Pantalon Emlékérem kitüntetést vehettek át. A névadóhoz méltóan alázattal végezték gyógyító munkájukat, emberségükkel és lojalitásukkal kiváltották környezetük nagyrabecsülését. A több évtizeden keresztül végzett munka, a példaértékű helytállás, és a szakmai felkészültség olyan erények, amelyek valóban tiszteletet érdemelnek és amelyekre a kitüntetettek méltán lehetnek büszkék.

Dr. Sipos Edith  (a gyermekosztály osztályvezető főorvosa)

1979 óta folyamatosan a kórház csecsemő- és gyermekosztályán dolgozik. 1983-ban csecsemő- és gyermekgyógyászati, majd 1988-ban gyermek pulmonológiai szakvizsgát tett. 1996-ban megalakult az Asthma Klub, melynek alapítója és egyben szakmai vezetője is lett. Ugyanebben az évben munkásságáért "Dunaújváros Egészségügyéért” díjjal jutalmazták. 1997-ben lett a csecsemő- és gyermekosztály osztályvezető főorvosa. Rendszeresen részt vesz a szakmai továbbképzéseken, kongresszusokon, számos tudományos előadást készített. 2006-ban fáradhatatlan magas szintű szakmai munkájáért a „Szent Pantaleon Kórház Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesült.

Munkáját mindig precízen, pontosan végzi. Dacolva a nagy létszámhiánnyal, mindent elkövetett azért, hogy az osztály működőképes legyen, a város és vonzáskörzete ne maradjon kórházi háttér nélkül. Havonta egy alkalommal továbbképzést tart a városunkban és a szomszédos településeken dolgozó házi gyermekorvosoknak.

Az egészséges életmódra való nevelés érdekében évente egyszer tábort szervez a légzőszervi megbetegedésben szenvedő, valamint a túlsúlyos gyermekek részére. A fentiek költségéhez és műszerek beszerzéséhez szükséges anyagi támogatáshoz pályázatokat ír, szponzorokat szerez.

A betegekkel, a gyermekek szüleivel, hozzátartozókkal, kollégákkal empatikus, segítőkész, de ha kell, szigorú. Egész munkásságát a szakma iránti elkötelezettsége és a gyermekek iránti szeretete határozza meg, mely alapján a bizottság támogatta a Szent Pantaleon Emlékéremmel való kitüntetését.

Dr. Máté Ágnes (a sürgősségi betegellátó osztály osztályvezető főorvosa)

Diplomáját 1994-ben „suma cum laude” minősítéssel szerezte meg a SOTE általános orvosi karán. 2000-ben aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvosi vizsgán kiváló eredménnyel végzett. 2005-ben európai uniós emelt szintű képzésen oktatói minősítést szerzett, mellyel az európai országokba angol és német nyelven újraélesztést, valamint elsődleges traumatológiai ellátást oktathat. 2006-ban szintén kiválóan megfelelt a sürgősségi orvostan szakorvosi vizsgán. Mindezek mellett 2003-ban gyermekgyógyászati intenzív kezelésből, 2005-ben pedig oxyológiai alapismeretekből képezte tovább magát.

1998-ban kezdett el dolgozni a dunaújvárosi kórház intenzív osztályán. Munkája mellett a székesfehérvári, majd a dunaújvárosi mentőállomáson mentőorvosként is tevékenykedett szakmai ismereteinek és gyakorlatának folyamatos fejlesztése érdekében. Az intenzív osztály munkatársaként megszervezte a kórházi dolgozók számára az újraélesztési tanfolyamot, mely miatt 2005-ben orvos-igazgatói dicséretben részesült. Az intenzív osztály által létrehozott „Molnár Gergely alapítvány” kuratóriumi elnöke. 2002-ben adjunktusi kinevezést kapott. 2004-től a katasztrófa ellátásra szervezett Sérült Mentő Csoport vezetője lett.

A 2006 év elején a sürgősségi osztály megszervezésének előkészítésében, illetve kinevezését követően az osztály működésének elindításában végzett a kórház számára igen fontos munkát. Az új szakmai egység szabályzatai elkészítésének, a kórházi munkabeosztásába való beillesztésének korántsem problémamentes feladatát sikerült rövid idő alatt magát sem kímélve megoldania. Eddigi kimagasló munkája alapján a bizottság támogatta a Szent Pantaleon Emlékéremmel való kitüntetését.

Németh Józsefné (az urológiai osztály főnővére)

1978 júliusától dolgozik a kórházban. Az Egészségügyi Szakközépiskolában érettségizett és ezt követően felnőtt szakápolói képesítést szerzett. 2004-ben jeles eredménnyel végezte el Pécsett a diplomás ápoló szakot.

1987-től az urológiai osztályon főnővér-helyettes, majd 2000 februárjától osztályos főnővér lett. 2006-ban munkásságáért a „Szent Pantaleon Kórház Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesült.

Munkáját mindig rendkívüli precizitás jellemezi. Empátiás készsége, a betegekkel való törődése példamutató. Munkatársaival való viszonya kiemelkedően jó. Az, hogy az urológiai osztály közössége ilyen jól összekovácsolódott, nagyrészt neki is köszönhető.

Ha a beteg érdekéről van szó, nem ismer lehetetlent. Mindig odafigyel, a problémákra felhívja a kezelőorvos vagy osztályvezető figyelmét. Megbízható munkatárs, akire mindig számítani lehet. Ha szükséges túlórázik, vagy műszakban is kisegíti munkatársait.

A szakmában rendszeresen továbbképzi magát, több előadást tartott különböző szakmai fórumon, nemcsak a kórházban, hanem országos rendezvényeken is. Kimagasló munkája alapján a bizottság támogatta a Szent Pantaleon Emlékéremmel való kitüntetését.

Zayzon Nándorné (a központi műtőszolgálat műtősnője)

1976-ban az Egészségügyi Szakközépiskolát elvégezve került a dunaújvárosi kórház sebészeti osztályára három műszakos ápolónőként. 1977-ben felnőtt szakápolói képesítést szerzett, majd 1979-ben a sebészeti műtőben lett tanuló műtősnő. A műtős szakasszisztensi szakképesítést 1981-ben szerezte meg. 1987-től 1992-ig a részlegfelelős műtősnői feladatokat is ellátta. 2007-ben a „Szent Pantaleon Kórház Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesült. Kiváló felkészültségű, nagy teherbírású munkatárs, akire mindig lehet számítani. Aktívan részt vesz a tanuló műtősnők gyakorlati oktatásában, igyekszik átadni nekik a hivatás és a szakma szeretetét. Igen határozott fellépésű, erős jellem, kiváló szervező, problémamegoldó képessége példaértékű. A magas szakmai színvonalon végzett munka jellemzi tevékenységét, ezt a környezetében dolgozóktól is elvárja. Határozott fellépése mögött derűs, jó humorú, empatikus egyéniség lakozik.

A műtősnői hivatás iránt érzett több évtizedes elhivatottsága, a szakma szeretete, az intézmény és a páciensek iránti lojalitása, humánus és példás magatartása miatt a bizottság támogatta a Szent Pantaleon Emlékéremmel való kitüntetését 

Schrammerné Gál Zita (humánerőforrás-gazdálkodási osztályvezető)

1972-től dolgozik a kórházban, ahol 1979-ig laborasszisztensi munkakörben tevékenykedett, majd személyzeti előadói feladatokat látott el. Az Egészségügyi Főiskola intézetvezető szakát 1983-ban végezte el, majd felsőfokú személyügyi végzettséget szerzett. 1998-tól a humánpolitikai, 2000. évtől a humánerőforrás-gazdálkodási osztály munkáját irányítja. Munkásságának 36 éve alatt az egészségügy folyamatos változásokon ment keresztül. Zita aktív részese volt a működési szabályzat folyamatos korrekciójának, a törvényi változások intézményi adaptációjának. Nevéhez fűződik a finanszírozási szerződések és működési engedélyek előkészítése, rendszeres karbantartása.

A humánerőforrás-gazdálkodási osztály vezetőjeként kialakította a humánpolitika, a munkaügyi feladatok, a képzés és a szociális feladatok egységes szervezetét.

Szívügyének tekinti az orvostoborzást, szervezi az orvosi képzéseket, a szakvizsga megszerzéséhez szükséges adminisztratív előkészítést.

Nagy odaadással irányította és koordinálta a kht.-vá válás folyamatát, mind hatósági, mind munkajogi oldalról.

Humánerőforrás gazdához méltóan ismeri intézményünk minden dolgozóját. Rendkívül jó kapcsolatot ápol az orvosokkal, szakdolgozókkal és háttérszolgáltatókkal egyaránt. Elkötelezetten és tájékozottan képviseli intézményünket minden fórumon. Munkastílusa lendületes, fáradhatatlan. Kimagasló munkája alapján a bizottság támogatta a Szent Pantaleon Emlékéremmel való kitüntetését.

Az ünnepség zárásaként a kitüntetett dr. Sipos Edith előadásában először is a kórház névadójára emlékezett, majd gyermekosztály ötvenéves történetét vázolta fel, megemlítve a leghíresebb elődöket, dr. Vönöczky Józsefet, dr. Vitéz Ágnest. A dunaújvárosi kórház gyermekosztálya 1958-ban kezdte meg működését a volt szülőotthonban 36 ággyal. Később 84 ágyon gyógyították a gyermekeket, sőt: volt külön koraszülött osztály is, amely később részleggé alakult. A gyermekhalálozás okai körében mára csökkent a fertőzések, ugyanakkor növekedett balesetek szerepe. A klasszikus gyermekbetegségek, mint például a diftéria, a védőoltásoknak köszönhetően megszűntek. Egyre több ugyanakkor a pszichés gondokkal, allergiával, daganatos megbetegedéssel küszködő gyermekek száma, az életmód következtében egyre többen elhíznak. A gyermekosztály vezető főorvosa 1978-ban léptek át az intézmény küszöbét, és mint mondta, szakmai sikereit munkatársainak, családjának is köszönheti.

Tovább a képtárba