Úgy kell alkalmazkodni a változó szabályokhoz, hogy bizonyítani tudják: szükség van a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházra – hangzott el az intézmény Semmelweis napi ünnepségén.

Életében kevés elismerést, ám halála után annál nagyobb tiszteletet kapó Semmelweis Ignácra emlékeztek július 7-én, kedden a Szent Pantaleon Kórház munkatársai a Semmelweis napi ünnepségen. A műsort három énektanár fellépése nyitotta meg, Németh Irma, Péterné Hollai Enikő és Péter Kata népdalokat adott elő az intézmény aulájában. 

Semmelweis felfedezésének máig ható tanulsága 
A jeles ünnep alkalmával – saját állítása szerint – nem fennkölt beszéddel készült dr. Mészáros Lajos stratégiai igazgató, hanem inkább megpróbálta felvázolni és értékelni a kórház jelenlegi helyzetét, a kiútkeresést és az ehhez választott stratégiákat.– Semmelweis Ignác idejében az egészségügyi ellátás legfőbb erőforrása az orvosi tudás és tapasztalat volt. A szakmai-tárgyi feltételeket egyszerű kézi műszerek, néhány vegyszer és gyógyszer jelentették. Ekkor is lehetett azonban nagyot alkotni, olyan módszert kidolgozni, amely új időszámítás kezdetét jelentette a műtéti sterilitás és ezen keresztül az egész orvostudomány területén. Tulajdonképpen ez az alapmodellje a modern minőségfejlesztési folyamatnak. Számunkra a legnagyobb tanulsága Semmelweis felfedezésének, hogy egy hibás pont korrekciója az ellátási folyamatban viszonylag kis ráfordítást igényel, ehhez képest komoly minőség- és hatékonyságjavulást eredményez.  A kritikus tényező ennek a hibás pontnak a megtalálása. Ez jelenti a zsenialitást – kezdte ünnepi beszédét dr. Mészáros Lajos. Ma az egészségügyi ellátás és az azt kiszolgáló iparágak, elsősorban a gyógyszeripar, az orvosi műszergyártás, a szakmai anyagok gyártása a világ legfőbb gazdasági tényezői lettek. Úgy gondolta, hogy kormányzat céljával, miszerint hatékonyabb és igazságosabb ellátórendszer jöjjön létre, egyet lehet érteni, ám a megvalósításra bevetett eszközökkel nem.  A korábbi liberális reform nem bizonyult megvalósíthatónak, most pedig kimondatlan, de nem titkolt cél, hogy a fűnyíró elvű finanszírozás egyfajta természetes szelekciót indítson meg a kórházak között. Ehhez a szintű megszorításhoz senki sem tud alkalmazkodni, úgyhogy vagy ki kell hátrálnia a kormánynak ebből a helyzetből, vagy pedig kivárják a tömeges kórházcsődöt, majd mentőövet dobnak az általuk fennmaradásra ítélteknek, vélekedett a jelenlegi politika következményeiről. Tapasztalatai szerint a kórházvezetők meglepően eltérő állásponton vannak, egyesek úgy vélik, hogy ki kell borítani a bilit, hadd szembesüljön a kormány a következményekkel. Ennek jegyében erősen korlátozzák az ellátásokat, csak területi betegeket látnak el, a tervezett műtétek számát minimalizálják, és csoportos létszámleépítést terveznek. Ezzel szemben, utalt a másik oldalra, vannak olyanok is, akik kellő racionalitással átgondolják, mit lehet kihozni az adott helyzetből, melyik az a kitörési pont, amellyel a maguk javára lehet fordítani a mégoly rossz szabályozást. A dunaújvárosi kórház menedzsmentje bár nem túl optimista, mégis ez utóbbi filozófiát vallja. Látható ugyanis a kormányzati cél: kiessenek azok a kórházak, amelyek a méretgazdaságosság szempontjából nem hatékonyak, illetve amelyek teljesítménye mögött nincs tényleges lakossági igény. Természetesen, tette hozzá, ez nem fedi el a mögöttes célt: további forráskivonás a rendszerből.   

„Ránk szükség van!”  
– Ha ezeket a szempontokat nézzük, jók a pozícióink. Nekünk úgy kell alkalmazkodnunk a változó szabályozáshoz, hogy azt bizonyítsuk, ránk szükség van. Ez számunkra eddig sem volt kérdéses. Missziós nyilatkozatunk egyik fő gondolata, hogy kórházunk a régió meghatározó egészségügyi szolgáltatója maradjon. Stratégiai tervünk is e köré a gondolat köré építi fel jövőképünket. Mindezt reális lakossági igény támasztja alá. Méretgazdaságossági problémánk nincs. Ezek makacs tények, és ki kell, hogy állják bármely elfuserált, rossz kompromisszumok árán létrejött szabályozási környezet viharát – szögezte le.A konkrét intézkedéseket a kórházmenedzsment meghatározó tagjaiból létrejövő válságstáb határozta meg, tudhatták meg a jelenlévők. A cél a költségek további csökkentése és a bevételek optimalizálása. Három fő területet vizsgáltak meg: a humán erőforrás- és bérgazdálkodást, a víz- és energiafelhasználást, valamint a gyógyító tevékenység teljesítmény- és költséglehetőségeit. A humán erőforrás tekintetében a két évvel ezelőtti létszámleépítés óta minimum szinten működik a kórház. Vannak területek, ahol szóba jöhetne óraszámcsökkentés, részmunkaidős foglalkoztatás, a törvény és a Kollektív Szerződés szerint nem kötelező pótlékok elvonása, túlórák számának limitálása. Ez azonban szűk területet, ráadásul sok esetben hiányszakmákat érint csak, s csak minimális megtakarítás lenne elérhető.  Nem akar a menedzsment ilyen intézkedéssel dolgozói elégedetlenséget gerjeszteni, vagy a működést veszélyeztetni. Egyelőre csupán felvételi stopot rendeltek el a nélkülözhető területeken. A víz- és energiafelhasználásban néhány százaléknyi megtakarítás érhető el a jelenlegi körülmények között, ennél többre csak különböző beruházások elvégzésével (pl. hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer korszerűsítése, egyes területeken technológiaváltás) lenne lehetőség.  A beruházást igénylő korszerűsítéseket pályázati pénzből kívánják megvalósítani.A legfontosabb beavatkozási pont a teljesítmény- és költséggazdálkodás. Az április óta bevezetett új finanszírozás azt követeli meg, hogy átalakítsák a HBCS portfóliót. Ahhoz, hogy továbbra is el tudják látni a költségesebb, szakmai szempontból igényes eseteket, növelniük kell az alacsony költségigényű esetek számát. A költségek vonatkozásában elsősorban a diagnosztikai költségek csökkentése szükséges, mert itt még fellelhető pazarló gyakorlat. Az ösztönző rendszert is ennek megfelelően építették fel. Az első visszajelentés a szokásos 3 hónap után azt mutatta, hogy csillapítani tudták a finanszírozáselvonás hatását. Összehasonlítva más kórházak adataival, lényegesen kisebb bevételcsökkenést szenvedtek el, még ágyszámarányosan számolva is. Ezt azért tudta a menedzsment elérni, mert hatásos kommunikációval a középvezetői rétegen keresztül sikeresen el lehetett juttatni a dolgozókhoz az aktuális stratégiai és taktikai elveket. Ez nem egyszerű, amikor ezek az elvek akár hónapról hónapra is változhatnak, fogalmazott a stratégiai igazgató. Ebből is látszik, hogy a dunaújvárosi kórház jól szabályozott, rugalmas szervezet. Fontos, hogy az erőfeszítések egy irányba mutassanak, ehhez elkötelezett, lojális dolgozói gárda és jó koordináció szükséges. Nagyban hozzájárul hatékony működéshez a jól kiépített minőségirányítási rendszer, amelynek éves külső felülvizsgálati auditján ismét megfelelt a kórház – ezért köszönetet mondott  azoknak, akik hozzájárultak a sikerhez.   

Nem ez az első és nem is az utolsó 
Az újabb intézkedésekkel csupán mérsékelni lehet a rossz irányú tendenciákat. A beszállítók követelésállománya tovább növekszik. Ahhoz, hogy átmeneti lélegzethez jusson az intézmény, konszolidációs hitelt kell felvennie – a zöld utat a legutóbbi közgyűlésen megkapta a kórház, így a 400 millió forintos hitel felvételének előkészítését megkezdték. További segítség lenne, ha a fenntartó tulajdonos önkormányzat törzstőkepótlást hajtana végre. Erre törvény is kötelezi, de a végrehajtás időben kitolható. Miután az önkormányzatok, köztük a dunaújvárosi is, nehéz helyzetben vannak, a törzstőke-kiegészítést még hosszú előkészítési és döntési folyamat fogja megelőzni. A folyamatban lévő és tervezett pályázati forrásokat elsősorban műszerfejlesztésre és épületkorszerűsítésre tudják felhasználni, ezek realizálása részben a fenntartó ilyen irányú kötelezettségeit is csökkentik majd.– Sajnos a jövőt tekintve nem vagyok túl bizakodó. Azt gondolom, amíg a magyarországi ellátórendszer végre eléri hatékony és igazságos struktúráját, még több intézkedéscsomag vár ránk. Ha ezeken a viharokon túl leszünk, végre mi is nyugodtabb körülmények között tudunk majd működni. Addig viszont sok erőfeszítés és veszteség vár ránk. Ezek átvészeléséhez sok fejtörésre, munkára és kitartásra lesz még szükségünk. Ehhez kívánok önöknek sok erőt és egészséget! – zárta beszédét dr. Mészáros Lajos, és köszöntötte az előléptetésben és dicséretben részesülő munkatársakat.  

Dicséret, előléptetés 
A dicséretben és előléptetésben részesülő munkatársak szakmai tevékenységét dr. Gyöngyösi Pál orvos-igazgató méltatta (részletesen a cikk végén). Kiváló Dolgozó elismerésben részesült dr. Gajdács Erika, Matuza Imre és Klárik Imre. Főigazgatói dicséretet Kaszás Ildikó, stratégiai igazgatói dicséretet Zibriczky Ildikó, orvos-igazgatói dicséretet dr. Jakabos Sára, ápolási igazgatói dicséretet Balogh János, gazdasági igazgatói dicséretet Szummer Józsefné kapott. Előléptetésben részesült dr. Tischer Magdolna, dr. Répási Annamária, dr. Benesóczky Viktória, dr. Kiss Károly, dr. Birkás Gábor, dr. Deák Attila és dr. Treit Zoltán. A MESZK (Magyar Egészségügyi Szakápolói Kamara) képviseletében Horváthné Kósa Edit külön díjat adott át Nagyné Molnár Erzsébetnek, a szemészeti osztály főnővérének.

„Szerencsés a Szent Pantaleon Kórház” 
Soha nem kellett a kórház fennmaradásáért harcolni, a végrehajtott fejlesztések, az ellátás színvonala predesztinálta az intézményt arra, hogy báziskórházzá váljon – fogalmazott   köszöntőjében dr. Kálmán András polgármester. Továbbra is fontosnak tartja a fejlesztések megvalósulását, amelyekhez az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia. Ígéretesen alakul az sbo fejlesztése pályázati forrásból, és távolabbi cél a régóta dédelgetett központi műtőblokk létrehozása, immár uniós támogatással. A polgármester úgy vélte, nemcsak az elismerésben részesült dolgozóknak jár köszönet, hanem minden dolgozónak, azoknak, akik nap mint nap bizonyítják, hogy lehet rájuk számítani az ellátásban, gyógyításban.   „Gondosabban kell a rendszerhez nyúlni” Az egyre nagyobb nyomás alatt álló egészségügyi ellátó rendszerben még inkább felértékelődik az egészségügyi dolgozók munkája – szólt a résztvevőkhöz Cserna Gábor, humán ügyekért felelős alpolgármester. A viszonylagos nyugalom után a finanszírozás további szigorítását, az elhibázott reformokat még inkább megsínylik a hazai kórházak. Utalt a Kórházszövetség júniusi állásfoglalására, a klinikák tiltakozására, Rácz Jenőre, aki szerint mára minden kórház csődhelyzetbe került. Az alpolgármester szerint pártpolitikától függetlenül reményre az adhat okot, hogy a kormányra kerülő politikai erő képes lesz nagyobb gonddal hozzányúlni az egészségügyi rendszerhez. Kérte a város országgyűlési képviselőit, hogy fogjanak össze az elvonások megszüntetése, de legalább csökkentése érdekében. Végezetül gratulált az elismerésben részesült dolgozóknak, és minden egészségügyi dolgozóknak, akik hivatástudatból példára vizsgáztak.