A közgyűlés két nagy frakciója között tökéletes egyetértés van abban, hogy a dunaújvárosi kórházat működtetni akarják – derült ki a Szent Pantaleon Kórház helyzetével, jövőjével foglalkozó soron kívüli ülésen.

Rendkívüli ülést tartott Dunaújváros közgyűlése a Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. jelenlegi helyzetéről és a menedzsment jövőt érintő elképzeléseiről október 14-én, szerdán. Az ülésen részt vett a kórház menedzsmentje, a pályázati projekt, valamint válságkezelő csoport. A rendkívüli ülés megtartásáról a három héttel korábbi közgyűlésen Kismoni László képviselő javaslatára döntött a testület, amely írásos tájékoztató anyagot kért a Szent Pantaleon Kórház likviditási helyzetéről és a kórház jövőjére vonatkozó menedzsmenti elképzelésekről. Az 1998 – a jelenlegi menedzsment kinevezése – és 2009 közötti időszakot átölelő tájékoztató készítői az eltelt időszak állami szabályozásának változásait, az intézményi finanszírozás alakulását, a kórház gazdálkodásának eredményeit, a struktúraátalakítás lépéseit, az adósságkezelés, a fejlesztések és a humánerőforrás gazdálkodás legfontosabb mutatóit elemezték.  

A várakozásokkal ellentétben nem érkezett meg az ülésre a szaktárca közgazdasági államtitkára, Horváth Zoltán, akitől a képviselők érdemi információkat vártak a finanszírozásra vonatkozóan, és többen csalódottságukat fejezték ki távolmaradása miatt. 

A működőképesség határán áll a dunaújvárosi kórház, hiába dolgozik kiválóan a menedzsment, tesz meg mindent a költségek lefaragásáért, a működés optimalizálásáért, fogalmazott az ülésen Cserna Gábor, humán ügyekért felelős alpolgármester, aki úgy vélte, a város nem tud többet tenni a kórházért, helyben már nem lehet orvosolni a bajokat.  Veszélyesnek ítélte, hogy év közben változtatja az állam az intézmények finanszírozását csődközeli állapotot, elbocsátásokat előidézve körükben. Leszögezte: pártállástól függetlenül a közgyűlés két nagy frakciója működtetni akarja a város kórházát.  

Szintén a komoly finanszírozási gondokat emelte ki Pintér Attila gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, aki szerint több forduló várható a kórház helyzetének rendezése ügyében, és fontosnak tartotta, hogy a város vezetői közösen határozzák meg az irányvonalat. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a helyzet pontos elemzése, a problémák felvetése és a menedzsment terveinek megismerése az elkészült dokumentum révén, tette hozzá. 

Kevésnek tartotta a kórházi tájékoztató elfogadását Szepesi Attila képviselő, aki szerint például a tőkeemelésről kellene határoznia a testületnek, vagyis arról, hogyan tudna segíteni a város az egészségügyi szolgáltatónak. Kiemelte a tájékoztató anyag magas színvonalát, mondván, minden döntéshozó álma egy ilyen mélységű és minőségű munka.  

Nem sikerült a kórházat megfelelő hatékonysággal segítenie az önkormányzatnak, hiszen ha „egy lyukat betömtünk, keletkezett kettő”, vélekedett Pochner László képviselő, aki szintén elismeréssel szólt a tájékoztató anyagról.  

Csatlakozott a szaktárca illetékesét hiányolók táborához Kismoni László is, aki szerint egyértelmű volt a három hete megfogalmazott szándéka: megnézni, hol tart és hová akar eljutni a kórház, milyen finanszírozási környezet várható, hiszen ez utóbb alapvetően meghatározza az elképzeléseket. Ő is elismerően nyilatkozott a tájékoztató anyagról, akárcsak a kórház felügyelő bizottságának tagja, Szűcs Aranka képviselő, aki felhívta a közgyűlés –mint tulajdonos – figyelmét az önkormányzat tőkevisszapótlási kötelezettségére.  

Dr. Máté-Kasza László ügyvezető főigazgató főorvos néhány kérdésre válaszolva elmondta, hogy a városi kórházakhoz képest lényegesen nagyobb kapacitással bír a dunaújvárosi kórház, de ez szükséges is, hiszen sok embert, köztük külföldieket foglalkoztató gyárak találhatók a városban, illetve környékén, valamint itt vezet el az M6-os út. A kubatúra átalakítása folyamatosan zajlik, s szükség lenne arra, hogy az egyik rendelőintézetet kiürítsék, mert kettőt nem tud működtetni a város, ám a költöztetés, áttelepítés százmillió forintot igényel. A kulcsi ápolás és az élményfürdői vízgyógyászat működtetését is végig kell gondolnia a kórház vezetésének. A tervezett új műtőblokkal mintegy húsz százalékkal bővülne a kórház területe, és nyilván növekedne a finanszírozási igény. Elkerülhetetlen a tőkevisszapótlás és a hitelfelvétel, ami ugyan nem oldja meg a tartozásállományból eredő gondokat – nem is önkormányzati feladat a működés finanszírozásának biztosítása –, ám lélegzethez jut a kórház, ha javul a likviditási helyzete.