A Szent Pantaleon Kórház ellátási palettája plasztikai sebészettel bővült: a rekonstrukciós, vagyis helyreállító műtétek mellett szépségsebészeti beavatkozásokat is végez a sebészeti osztály plasztikai sebésze, dr. Mohamed Al-Sheraji. A betegek igényét kielégítő, az intézmény presztízsét is növelő ellátáshoz 2008. június végén kapott engedélyt a kórház, 2009 augusztusától pedig plasztikai szakrendelést is működtet az intézmény szakorvosa. Szakrendelés minden hétfőn 15-17 óráig a Rendelőintézet (Vasmű út 10.)  negyedik szint általános sebészeti szakrendelésen működik, a plasztikai szakrendelés nem OEP által finanszírozott, hatezer forintba kerül egy megjelenés.

Az orvostudomány fejlődése során először a rekonstrukciós plasztikai sebészet született meg, ám a helyreállító műtétek általában esztétikai eredményt is hoztak, s így a későbbiekben önálló sebészti ággá vált a szépészeti beavatkozás. Mind a rekonstrukciós, mind az esztétikai beavatkozások igénybe vehetők a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban is. A plasztikai sebészeti fekvőbeteg-ellátás a sebészeti osztály keretében működik. Az OEP a rekonstrukciós műtéteket támogatja, az esztétikai sebészetet azonban nem, erre külön díjszabást alakított ki az egészségügyi szolgáltató, amelyet a fenntartó jóváhagyott.  A plasztikai sebészeti ellátás bevezetésének vitathatatlanul presztízsnövelő hatása van a szolgáltatóra nézve. A kórház stratégiai céljai között szerepel a bevételnövelő tevékenység szélesítése, így a szépségsebészeti ellátással egy újabb lépést tett a kórház a tervek megvalósításához. A szépészeti beavatkozások iránti igény pedig évek óta egyre növekszik a társadalmi elvárások hatására, így ezt a fajta szükségletet is igyekszik kielégíteni a Szent Pantaleon Kórház. Bármelyik ágát is tekintjük a plasztikai sebészetnek, eddig csak más városokban, elsősorban Budapesten tudták igénybe venni a beavatkozásokat a városban és a környékén élő betegek, akik kényelmesen hozzáférnek helyben is ehhez az ellátási formához. Az elmúlt években számos beavatkozást végzett dr. Mohamed Al-Sheraji plasztikai sebész. Tanulmányait, plasztikai sebészeti gyakorlatait több klinikán végezte, a Semmelweis Egyetem Onkológiai Intézetében a rekonstrukciós beavatkozásokat tanulta, a Honvéd Kórházban az esztétikai sebészetet, a Szent István Kórházban az égésplasztikát, míg a debreceni egyetemen a mikrosebészettel foglalkozott.  

A rekonstrukciós műtétekről 
A plasztikai sebészet egyik ágát tehát a helyreállító műtétek alkotják, mint például a fejlődési rendellenességek, baleseti vagy égési sérülések, illetve a műtét okozta torzulások vagy hegek korrekciója. A rekonstrukciós beavatkozásként dr. Mohamed Al-Sheraji eddig égés után maradt hegeket műtött, olyan cukorbetegen hajtott végre bőrátültetést, akinek nem gyógyult meg a műtéti sebe. Egy másik betegnél a fejbőrt pótolta egy tumor eltávolítása után. Szintén tumoros betegen segített mellplasztikával, illetve bőrátültetéssel egy idős férfin, akinek a csípőtájéki sebe nem gyógyult meg. Egy motorbalesetben megsérült fiatalembernek, aki gerincsérülése miatt lebénult, fekélyes felfekvéseit tüntette el egy bevált műtéti technikával: érnyeles izombőrlebeny átfordításával. 

A szépészeti műtétekről 
A műtéti technika és a műtéti biztonság fokozatos fejlődésével alakulhatott ki a plasztikai sebészet másik ága, az esztétikai sebészet. Döntő különbség a helyreállító operációkhoz képest, hogy ezekben az esetekben egészséges emberek a megjelenésük javítása érdekében kérik a műtéti korrekciót. A természet ugyanis nem mindenkihez egyformán kegyes, sokan elégedetlenek a külső jegyeikkel, mert horgas az orruk, eláll a fülük és sorolhatnánk. Vannak, akik az idő múlásával elvesztett szépségtulajdonságukat szeretnék visszaszerezni, mert szülés következtében meglazult a mellük, elhízást követően kötényhasuk alakult ki, a kor előrehaladtával ráncossá vált az arcuk, szemhéjuk megereszkedett. Aki elmarasztalóan hiúsággal vádolja a szépészeti műtéteket kérő embereket, elfelejti, hogy az ember szociális beilleszkedését, az emberekkel való kapcsolatát nagymértékben befolyásolhatja  szépségjegyeinek meggyengülése vagy hiánya, magabiztosságát gyengítheti az előnytelen külső. Egy sikeres esztétikai műtét újból önbizalmat adhat, visszatérhet az elveszett életkedv. Persze mint mindennel, ezzel is élni kell tudni, nem pedig visszaélni, ahogy elképesztő példák mutatják a túlzásba vitt szépészeti beavatkozások következményeit. Magyarországon a plasztikai sebészeti operációk közül a különböző mellműtétek a leggyakoribbak, ezeken belül is a mellnagyobbítás vezet a rangsorban.A dunaújvárosi kórházban is a szépészeti műtéteteket a mell- és hasplasztika vezeti eddig. A palettán a szemöldök, szem plasztikájától kezdve a comb formálásán át a zsírleszívásig lehet választani a szépség érdekében. Az árfekvés (lásd a cikk végén a linkre kattintva) kedvezőbb a pesti szolgáltatókénál, 25 ezer forinttól indulnak a szolgáltatások, a plafon a kétszázötven ezer forintos mellnagyobbító műtét, amelynek végösszegét a protézis ára befolyásolja.   

A plasztikai sebészet múltjából 
Bár már a XIX. században is akadtak magyar orvosok, akik igen magas színvonalon művelték a "képző műtéteket" (dr. Balassa János), mégis viszonylag későn, ötven évvel ezelőtt jött létre a plasztikai sebészet első "fellegvára" az országban – derül ki a Népszabadság korabeli cikkéből. A szakminisztérium szabad jelzése után az egykor börtönnek épült Kun utcai kórházat jelölte ki helyéül a Fővárosi Tanács. Igazi hőskori körülmények között vezette a vaskályhákkal fűtött 50 ágyas osztályt dr. Érczy Miklós, aki aztán számos újítást vezetett be és dr. Zoltán Jánossal közösen megírta a plasztikai sebészet műtéttanát. Emlőnagyobbítást implantátummal már a 60-as évek végétől végeztek a sebészek, és minden szakmai újdonságot hamar bevezettek. Bár sokak szerint a plasztikai sebészet viszonylag új keletű, a műtéti úton helyreállított testi torzulások eredete 4000 évre nyúlik vissza. Már az ősi Egyiptomban is, ahol az esztétikának fontos szerepe volt, alkalmaztak plasztika beavatkozásokat, főleg a társadalom legfelsőbb rétegeinél és a fáraóknál. Az altatás és a fertőzések gátlásának kezdetleges bevezetése a "plasztika ősatyja" néven emlegetett Johann Friedrich Dieffenbach nevéhez kötődik, aki nagymértékben csökkentette a kockázati tényezőket.  Az első sikeres bőrátültetést a brit Astley Cooper sebész végezte, aki 1817-ben egy hüvelykujj amputációja alatt vetette be az új technikát. Az első amerikai plasztikai beavatkozást (egy farkastorok helyreállítását) 1827-ben John Peter Mettauer végezte el a saját maga által tervezett műszerekkel. A plasztika szó eredete a görög "plastikos" szó, amely formázást, alakítást jelent. Az orvosi eljárást Carl Ferdinand von Graefe nevezte el "plasztikai sebészetnek" szintén a 19. században.

A plasztikai műtétek, minden esetben az érvényben lévő térítési díjszabályzatnak megfelelően számolja fel kórházunk. Szabályzat itt